Hogyan beszélgessünk a serdülőkkel?

A serdülő korú fiataloknak szükségük van a privát térre és nagyobb függetlenségre tartanak igényt mint korábban. Szülőként azonban ügyelni kell arra, hogy ne szigetelődjenek el a családjuktól.

Törekedjünk rá, hogy minél többet beszélgessünk a gyermekünkkel, de ne ostromoljuk kérdéseinkkel, tartsuk tiszteletben, ha vannak olyan témák, amelyeket nem szívesen oszt meg velünk.

Milyen alkalmat válasszunk a beszélgetéshez?

Bár a gyermekeink megnőnek, mi továbbra is egy család maradunk. Tartsuk meg azokat a közös tevékenységeinket, melyeket korábban is szívesen végeztünk együtt. Szabadidőben kiránduljunk, sétáljunk, töltsünk minél több időt a természetben. A közös mozgás, sportolás amellett, hogy jót tesz az egészségünknek, remek alkalom a kötetlen beszélgetésekhez. Amíg egymás mellett bandukolunk, nem kínos a csend, és szinte magától megindul a párbeszéd a családtagok közt.

Ne mondjunk le a közös étkezésekről, és ne sajnáljuk az időt arra, hogy hétköznaponként is leüljünk együtt a vacsoraasztal köré. Ilyenkor se faggasuk a serdülőket, ne tegyünk fel kellemetlen kérdéseket és ne hozzuk zavarba a családtagjaik előtt. Bőven elég, ha semleges, kellemes témát válsztunk, melyhez bárki az asztal körül könnyedén és szívesen hozzászólhat.

Hogyan szigetelődik el a serdülő?

A kamasz gyermek szeret különvonulni a szobájába, magára zárni az ajtót és kirakni a kilincsre a belépni tilos táblát. Az is előfordulhat, hogy napok telnek el úgy, hogy a szülő szinte nem is fut össze gyermekével, vagy ha találkoznak is egymással a gyerek zenét hallgat a füldugóján keresztül, hiába is szólna hozzá, meg sem hallaná a hozzá intézett szavakat. 

Ez az a pont, amikor a szülő kezdi tehetetlennek érezni magát, nem tudja, hogyan talájon hidat serdülő korú gyermeke felé. 

Elszigetelődésében a kamasz gyermek sem érzi jól magát. Azt hisz, hogy a szülei nem érdeklődnek iránta, nem kérdezik a közérzetéről, vagy arról, hogy épp mi van vele. Jól esne neki néha egy mosoly vagy ölelés, de ilyesmiben már régóta nem volt része, hisz maga utasította vissza a felnőtteket, amikor közeledni próbáltak. A konfliktusmentesen működő családok is hajlamosak arra, hogy beletörődjenek a távolságtartásba, nem látva jobb megoldást a békés együttélésre.

Hogyan tartsuk fenn a kommunikaciót kamasz gyermekünkkel?

• Ne hárítsuk a kezdeményezést a serdűlőre. Mi vagyunk a felnőttek, ne féljünk a visszautasítástól, mert ha mi nem merünk odalépni gyermekünkhöz és megkérdezni, hogy mi újság nála, ne várjuk el, hogy ő érdeklődjön felőlünk.
• Ne törődjünk bele, hogy megszakadt a kapcsolatunk, hisz gyermekünknek szüksége van ránk,  a szeretetünkre és a támogatásunkra.
• Ha gyermekünk kéréssel fordul hozzánk, ne mondjunk azonnal nemet. Halgassuk végig a mondandóját és próbáljuk megérteni, hogy miért van szüksége arra, amihez az engedélyünket kéri. Legyünk kreatívak és törekedjünk olyan megoldásra, amely mindkét fél számára elfogadható.
• Ne akarjuk kiaoktatni a serdülő korú gyermekünket, és ne éreztessük vele azt, hogy mi mindent jobban tudunk nála. Ha mégis így teszünk, ne csodálkozzunk, hogy pillanatok alatt elveszti a türelmét és faképnél hagy minket.
• Ne halogassuk a beszélgetést. Ha a kamasz fiunk vagy lányunk odalép hozzánk, hogy mondani vagy kérdezni szeretne valamit, ne mondjuk, hogy nem érünk rá, és beszéljük meg a témát inkább később. Ragadjuk meg az alkalmat és a gyermekünk nyitottságát a beszélgetéshez. Egy általunk választott, későbbi időpontban már nem biztos, hogy sikerülne ugyanez.
• Figyeljünk oda arra, amit mondani akar nekünk. Ha a serdülő épp egy fontos problémáját szeretné megosztani velünk, ne nézzük közben a tévét és ne törölgessük a port az íróasztaláról. Ne okozzunk neki csalódást azzal, hogy nem szentelünk kellő figyelmet a mondandójának.

Serdülő és szülő tanácsadás

A serdülő és családja közti elhidegülés nem egyik napról a másikra történik. Több hónapon esetleg éveken keresztül tartó, sokszor észrevétlenül zajló távolodás eredményeként érézhetik a szülők vagy kamasz korú gyermekeik, hogy nem találják a megfelelő hangot egymással. 

A legegyszerűbb, ha felfigyelünk az első intő jelekre, és törekszünk arra, hogy egy nap se teljen el úgy, hogy nem beszélgettünk néhány mondatot egymással. Ha korábban elszalasztottunk néhány ilyen lehetőséget, most keressük tudatosan az alkalmakat, amikor közeledhetünk.

Ha szülőként úgy érzi, kifogyott az ötletekből, vagy úgy látja, gyermeke bajban van, de nem tudja, hogyan segithetne neki, kérje pszichológus vagy gyermekpszichológus támogatását. A sedülő és szülő tanácsadás segit átlendülni a kezdeti kapcsolatteremtési nehézségeken, és megkönnyíti a kommunikáció beindítását.

Jelentkezés a pszichológiai tanácsadásra:

Kálmán Judit, gyermekpszichológus magánrendelése, Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Személyes és online pszichológiai tanácsadás

Kapcsolatfelvétel: