A határok a kamaszok szemében felesleges és áthágandó akadályok, melyeket a környezetük állít fel számukra. Valójában azonban szükséges támpontok, amelyek segítik őket a világban való eligazodásban illetve az önálló és felelősségteljes életvitelre való fokozatos felkészülésben.

Miért kellenek a határok a kamaszok nevelésében?
A határokat a szülők, nagyszülők, az oktatási intézmények illetve sportedzők stb, szabják meg a fiatalok számára, tehát mindazok a személyek illetve közösségek, akik a mindennapokban aktívan részt vesznek a kamaszok személyiségének formálásában.
Ezek nélkül a keretek nélkül a serdülők könnyen elveszthetik a realitás érzéküket és a kortárs csoportnyomás hatására letérhetnek a “valódi” céljaik felé vezető útról.
A nevelés során folyamatosan elvárásokat támasztunk a gyermekeink felé, akik ezeket az elvárásokat fokozatosan elsajátítják és belső normákká alakítják. Így tanulnak meg számos dolgot, amely segítségével elboldogulhatnak a világban. Serdülő korba lépve a fiatalokban fokozottan megjelenik az önállósodás igénye. Megtanulnak önálló véleményt formálni a világ dolgaival kapcsolatban és sok dologban egyáltalán nem értenek egyet a szüleikkel illetve a náluk idősebb generációkkal. Mivel egyre kompetensebbnek érzik magukat az élet több területén, ezért szeretnék lerázni magukról a szülők által továbbra is felállított elvárásokat illetve kereteket, hogy a maguk útját járhassák.
A kamaszok önállósodási törekvéseit el kell fogadni és méltányolni kell, ugyanakkor érdemes az igényeiket a helyükön kezelni. Bármennyire is éretten és logikusan vagy néha hangosan és erőszakosan érvelnek a serdülők a szabadságuk kivívása mellett, az önállósodás terén továbbra is tartsuk szem előtt a fokozatosságot. A következetes, ugyanakkor támogató és elfogadó nevelési módszer segítségével elkerülhetjük, hogy gyermekünk lába alól kicsússzon a talaj.
Milyenek a megfelelő határok kamaszok számára?
Azzal segítjük legjobban a fiatalokat az egészséges önértékelésük kialakításában, ha lehetőséget nyújtunk arra, hogy biztonságos közegben tapasztalják meg, hogy mire képesek. Ez azt jelenti, hogy velük együtt gondolkodva, az igényeiket meghallgatva biztosítunk számukra egyre nagyobb mozgásteret. Ilyenkor egyszerre kínálunk nekik nagyobb szabadságot és várunk el tőlük több felelősséget.
A legnagyobb problémát általában az jelenti, ha a szülő a heves szóváltásoktól vagy a viszony megromlásától tartva “bedobja a törülközőt”, és átgondolatlanul enged a nyomásnak. A fiatalok a kortársaik hatására sokszor olyan engedményeket kérnek a szüleiktől, amelyekre még nincsenek felkészülve.
A szülők, gyakran belefáradnak a mindennapos csatározásba, és engednek. Előfordul, hogy tehetetlenségüket és tanácstalanságukat meg is fogalmazzák. A “nem bírok már veled” vagy az “azt csinálsz, amit akarsz, de ha bajba kerülsz, ránk ne számíts” a lehető legrosszabb üzenetek a gyermekek számára. Ha így fogalmazunk, azzal pontosan azt üzenjük számukra, amit -e szavak jelentenek: gyengék vagyunk és magadra hagyunk.
Hogyan szabjunk határokat?
A legegyszerűbb, ha csak folytatjuk a következetes nevelési elvek gyakorlását. A kényelmi szempontjainkat félretéve, 12 éves kor után se vegyük le a kezünket a gyermekünkről. Meséljünk nekik a saját és az ismerőseink tapasztalatairól, látassunk velük pozitív és negatív példákat egyaránt.
Hallgassuk meg, mit szeretnének és értsük meg, hogy mi a motivációs háttere az igényeiknek. Legtöbbször mindössze annyit akarnak elérni, hogy együtt lehessenek a barátaikkal és jól érezhessék magukat velük. Törekedjünk arra, hogy mindezt biztonságos körülmények közt tehessék meg, és próbáljuk csökkenteni a kontrollálatlan körülményekből fakadó kockázatokat.
Szervezzünk minél több olyan közös programot, amelyekben a serdülők is örömüket lelik. Lehetnek ezek a tevékenységek hasonlóak ahhoz, mint amiket a kamaszok a barátaikkal csinálnának. Ezáltal mintát is nyújthatunk nekik ahhoz, hogy hogyan tölthetik el az idejüket együtt. Hívjuk meg a fiatalokat magunkhoz, ismerkedjünk meg a gyermekeink új barátaival. Adjunk tippeket számukra, javasoljunk olyan programokat, amelyeknek egyértelműen meghatározható helye, ideje és tartalma van. Így elejét vehetjük annak, hogy a kamaszok a veszélyes kihívások keresésével próbálják legyőzni az unalmukat.
Kálmán Judit, tanácsadó pszichológus – Személyes és online pszichológiai tanácsadás – Kamasz és serdülő konzultáció – Szülő tanácsadás
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@gazdagretipszichologus.hu