A megfélemlítés sok esetben tabu téma. A gyermekek gyakran nem mernek róla beszélni a szüleikkel, tanáraikkal. Sérelmeiket szégyellik, ezért inkább magukban tartják. Segítség nélkül viszont tartósan magukra maradnak a problémájukkal, amelynek megoldására önállóan nem érzik magukat képesnek.
A megfélemlítés lélektana
A megfélemlítés kapcsolati probléma. Az egyik gyerek visszaél a másik gyerek feletti hatalmával és uralkodni szeretne rajta. A kiszemelt áldozat védtelennek és eszköztelennek érzi magát, emiatt nem képes megoldani a helyzetet. A sorozatos kudarcok tovább csökkentik az önbizalmát, és tovább növelik annak az esélyét, hogy a támadó ismét őt szemelje ki áldozatául.
Az iskolai megfélemlítés fajtái
Közvetlen és közvetett megfélemlítés
A megfélemlítés történhet közvetlenül illetve közvetett módon. Közvetett megfélemlítésnek nevezzük azt, ha valakiről rosszat mondanak a háta mögött, rágalmazzák vagy hazugságokat terjesztenek róla.
A rágalmazó megpróbálja a társai előtt rossz színben feltüntetni az áldozatát. Az ilyen bánásmódnak legtöbbször kiközösítés az eredménye. A megfélemlített gyermeket a társai kizárják a közösségből, átnéznek rajta.
Közvetlen megfélemlítés, a csúfolás, kigúnyolás, sértegetés, fenyegetés vagy megverés.
Verbális és fizikai agresszió
Az iskolai megfélemlítés történhet fizika vagy verbális agresszió formájában. A fizikai bántalmazásra a szóbeli vagy írásbeli zaklatással szemben általában hamarabb felfigyel a gyermek környezete, míg a verbális támadások akár hosszabb ideig észrevétlen maradhatnak. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a bántalmazott környezetében lévők felfigyeljenek az árulkodó jelekre.
Intő jelek lehetnek, ha egy gyermek
- viselkedése feltűnően megváltozik,
- egyre félénkebbé, ingerlékenyebbé válik
- stresszesebb, szorongósabb lesz,
- hangulata hullámzóvá válik,
- étvágytalan lesz,
- nehezebben alszik el, álmából gyakran felriad
- motiválatlanná válik,
- tanulmányi eredménye romlik,
- nem szeretne iskolába járni,
- állandóan szomorúnak, levertnek tűnik
Mit tehet a szülő?
Ha szülőként ilyen jeleket tapasztalunk, ne nyugodjunk bele a változásba. Beszélgessünk a gyermekünkkel az iskolai barátairól, és próbáljunk rájönni, hogy mi lehet a megváltozott viselkedés hátterében. Kérdezzük meg, kikkel szokott játszani, mivel tölti az idejét a szünetekben. Vegyük fel a kapcsolatot a gyermeket tanító pedagógusokkal, és érdeklődjünk arról, hogy ők milyen változásokat vettek észre a gyermekünk viselkedésében. Tudakozódjunk az osztályon belüli szociális helyzete felől is.
Segítsünk a gyermekünknek, ha megfélemlítés áldozata lesz
Ha tudomásunkra jut, hogy gyermekünket bántják vagy zaklatják, ne intézzük el a beszélgetést annyival, hogy “ne foglalkozz vele” vagy “majd megunják”.
Ne bagatellizáljuk el a problémáját, hanem hallgassuk végig figyelmesen és segítsünk neki. Próbáljuk megnyugtatni és támogatni őt azzal, hogy megértjük a félelmeit.
Tisztázzuk vele, hogy úgy tudunk segíteni neki a leghatékonyabban a zaklatás leállításában, ha az osztályfőnök segítségét is kérjük. Magyarázzuk el neki, hogy ez nem számít árulkodásnak, és ettől ő nem lesz gyengébb a társai szemében.
Lássuk el tanácsokkal, hogyan védheti meg magát, és bíztassuk őt is arra, hogy ha ismét zaklatják, ne féljen segítséget kérni.
Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése – Pszichológiai tanácsadás szülőknek és gyermekeknek
Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.
Időpont egyeztetés:
Telefonon: +36 70 254 5482
E-mailben: info@gazdagretipszichologus.hu
