Pszichológus magánrendelés a XI. kerületben

Címke: pszichológiai tanácsadás

Tic zavar

A tic zavar gyermekkorban kezdődő, szorongás és stressz illetve fáradtsag vagy unalom hatására erősödő tünetegyüttes. A Tourette-szindróma  jellegzetes megnyilvánulása az akaratlanul fellépő hirtelen mozgások (motoros tic) produkálása. Ezek rövid, szabálytalan mozgások, leggyakrabban az arcon és a fejen mutatkoznak, vagy a felsőtesten, a váll illetve karok mozgatasában nyilvánulnak meg.

Gyermekkori tic zavar

A tünetek hirtelen megváltozhatnak, a régiek eltünhetnek és újak jöhetnek. A tourette-szindrómával együtt gyakran kényszeres tünetek, figyelemzavar, impulzív tünetek és motoros nyugtalanság is jelentkezhetnek.

A ticek nem szandékos cselekvések, de bizonyos mértékben alávethetők akaratlagos irányításnak, elnyomhatók néhány percre vagy órára, de a tic visszatartása kényelmetlen és megeröltető.

Egyszerű motoros tic:

Az egyszerű motoros (mozgásos) tic gyakran annyira enyhe formában jelentkezik, hogy sokszor nem is tulajdonítanak neki jelentőséget, egyéni jellegzetességnek vagy furcsa szokásnak tartják. Ilyenek lehetnek például:

  • pislogás
  • nyakhuzogatás
  • bólogatás
  • rúgás
  • vállrángatás
  • grimaszolás
  • nyelvnyújtogatás

Egyszerű vokális tic: 

A hangadásos tic alatt hangok vagy zajok, szavak, esetleg momdatok önkéntelen kibocsátását értjük. Ilyenek lehetnek például:

  • köhögés
  • torokköszörülés
  • szipogás
  • morgás
  • kacarászás
  • furcsa hangok kiadása
  • köpködés
  • kiabálás
  • böfögés

Komplex vocális és motoros tic:

Összetett mozgásos tic például a szökdécselés, ugrálás, guggolás, vakarászás, szagolgatás, érintgetés, ütögetés, harapás, önsértő magatartások (körömrágás, sebek vakarása, szájharapdálás), mások mozgásának utánozása, obszcén gesztusok mutogatása)

Összetett vocális tic például: állathangok kiadása, akaratlan káromkodás, mások beszédének visszhangozása, saját beszédben az utolsó kifejezés  megismétlése.

A tic zavar diagnózisa:

Első lépésként a legfontosabb, hogy a szülők pontosan figyeljék meg, jegyezzék fel vagy készítsenek felvételt maguknak arról, hogy milyen tüneteket produkál a gyermekük. Érdemes megfigyelniük azt is, hogy milyen körülmények hatására erősödnek illetve enyhülnek ezek a jellegzetes, mozgásos vagy hangadással járó gesztusok.

A tic zavarok diagnózisát tapasztalt klinikus szakember végzi, melyet a szülők elbeszélése, és a klinikai megfigyelésre épül. Ki kell zárni mindazokat a tényezőket, melyek a tüneteket egyébkent is magyarazhatják (fejsérülés, droghasználat, egyéb idegrendszeri betegségek)

  • Átmeneti tic zavarnak nevezik, ha mozgasos vagy hangadásos ticek állnak fenn, de egy éven belül meg is szűnnek.
  • Krónikus tic zavar esetén a tünetek egy éven túl is fennállnak.
  • Tourette-szindrómának nevezik, ha legalább kétféle mozgásos tic mellett hangadasos tic is jelentkezik és ezek több, mint egy éven át nem múlnak el.

Tic zavar tüneteinek enyhítése

A környezeti hatások nem okai a ticeknek, de fontos hatásuk van a tünetek súlyosságára. Gyakran az iskolai időszakban jelennek meg először, mivel a gyermekek az iskolai stresszhatások következtében nehezebben tud megküzdeni a tüneteiből származó nehézségekkel. A tic tüneteinek enyhítésében támogathatják a gyermeket szülei, tanítói.

Az alábbi életvezetéssel összefügő témákban segíthet a tanácsadó pszichológus:

  • kiszámítható otthoni napirend, jól strukturált napi rutinok kialakítása
  • támogató otthoni és iskolai környezet megteremtése
  • zenehallgatás
  • aktív szabadidő, sport
  • jutalmazás, dicséret
  • dühkitörések megfelelő kezelése
  • megfelelő önbecsülés, önértékelés kialakítása
  • stresszcsökkentő relaxációs technikák elsajátítása

Felhasznált szakirodalom: Tárnoki Zsanett szerk., (2009), Tic-Taktika, A Tourette-szindrómáról, Budapest, Akademia Kiadó

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése

Cim: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Időpont egyeztetés:

Telefonon: +36 70 254 5482

E-mailben: info@gazdagretipszichologus.hu

Táplálkozási zavar kamasz korban

Gyakran fordul elő táplálkozási zavar kamasz korban, mely a hormonális és testi változásokkal illetve lelki és életmódbeli problémákkal is összefügghet.

A kamaszoknak eltérő a táplálkozási igényük, mint korábban. Más jellegű és mennyiségű élelmiszerre van szükségük a növekedéshez, és megjelenik az igényük arra, hogy akkor és azt egyenek, amihez éppen kedvük van.

A család megszokott étkezési rendjétől eltávolodva a kamaszok hajlamosak arra, hogy egészségtelen, rendszertelen táplalkozási szokásokat vegyenek fel.

Táplálkozási zavar

A kamaszkori táplálkozási zavar megelőzése:

  • Biztosítsunk gyermekünk számára a megfelelő minőségű élelmiszert (vitamindús, ásványi anyagokban és rostokban gazdag ételeket, gabaonaféléket, gyümölcsöket és zöldségeket, emellett pedig gondoskodjunk a szénhidrát, kálcium és fehérje utánpótlásról)
  • Ügyeljünk arra, hogy kamasz gyermekünk továbbra is rendszeresen, napi négy alkalommal és válzozatosan étkezhessen.
  • Ha nincs étvágya a gyermekünknek, ne eröltessük az evést, de törekedjünk arra, hogy ne válljon rendszerré az étkezések kihagyása.
  • Ne maradjon el a reggelizés, gondoljuk át együtt, mi lenne az, amit reggelenként jóízűen fogyasztana.
  • Hallgassuk meg, mit enne a gyermekünk, és olyan ételeket főzzünk, amiket a ő is szeret.
  • Tartsuk meg a család közös étkezéseit, és kellemes hangulatban, megszokott időben ebédeljünk, vacsorázzunk együtt.

Táplálkozási zavar kamasz korban

Kamasz gyermekek szülei gyakran tapasztalhatják, hogy gyermekük sajátos étkezési szokásokat vesz fel, rendszertelenül vagy egészségtelenül étkezik. Mindez önmagában még nem étkezési zavar. Komolyabb problémára utaló jelek lehetnek azonban, ha ezek a furcsa szokások rendszeressé, és meghatározóvá válnak. A testsúly veszteség, romló egészségi állapot, az állandó fáradtság és a csökkenő koncentráló képesség szintén komoly intő jelek. 

A táplálkozási zavar a  viselkedési zavarok közé tartozik, és több fajtája van. A leggyakoribb a bulímia és az anorexia.

A bulímia

A bulímia jellemzője a koplalás és a falási rohamok váltakozása, mely már 12-17 éves korban megjelenhet. Sok kamasz lány szeretné megőrizni karcsú alakját, ezért fogyókúrázni kezd, vagy kihagy bizonyos étkezéseket. Amikor már nem bírja a koplalást, hirtelen rátörő éhségét úgy próbálja meg csillapítani, hogy mindent befal, amit csak talál. Ilyenkor mértéktelenül és gyakran titokban fogyaszt kalória vagy szénhidrátdús élelmiszereket, édességeket, sós ropogtatnivalókat. A kényszeres evés után fizikai rosszullétet és bűntudatot érez, ezért hánytatja magát vagy hashajtót vesz be, hogy megszabaduljon az elfogyasztott ételtől és ne hízzon el. 

Bár a bulímiások testsúlya alig változik, nem elégedettek az alakjukkal. Sokszor kényszeres sportolásba kezdenek, hogy minél csinosabb, arányosabb alkatuk legyen.

A bulímiát fontos megkülönböztetni az evési kényszertől. Az utóbbi esetében a fiatal nem akarja kiadni magából a hatalmas mennyiségű elfogyasztott ételt, és testsúlya gyarapszik, míg a bulímiás fiatalé általában változatlan marad.

Az anorexia

Az anorexia hasonlóan a bulímiához, elsősorban a tizenéves kamasz lányokat érinti, de sajnos az előbbinél veszélyesebb következményekkel járhat.

Az anorexia kóros fogyási kényszert jelent. Az anorexiában szenvedő fiatalok, akármennyire lefogynak, túlsúlysonak látják magukat. Elvesztik reális testképüket, és még soványabbak szeretnének lenni. 

Folyamatos koplalásba kezdenek, melyet megszakíthatnak falási rohamokkal, amik után meghányatják magukat.

Az anorexia jellegzetes viselkedéses jelei:

  • Bizonyos ételek elkerülése, undor,
  • A korabban jellemzőnél kisebb étkű lesz a fiatal,
  • Az ételek apró darabokra vágása,
  • Hirtelen kezdődő koplálás,
  • Nem vesz részt a családi etkezéseken, azt mondja, hogy már evett vagy nem éhes
  • Kövérnek látja magát, élégedettlen a testsúlyával
  • Kényszeresen méri a súlyát
  • Alaposan ellenőrzi az ételek kalória tartalmát

A súlyosbodó anorexia egészségi és lelki tünetei:

  • folyamatos fogyás,
  • hajhullás, vérszegénység, menstruációs zavar
  • csökkenő koncentráció
  • faradtság, lehangoltság
  • örömtelenség (csak a fogyásnak tud örulni)
  • visszahúzódóvá válik

A kamaszkori táplalkozási zavar megelőzése

Mind a bulímia, mind az anorexia esetében a legfontosabb a megelőzés. Fontos, hogy a kamasz gyermek családja, barátai, illetve az iskolai környezete minél hamarabb felfigyeljenek az intő jelekre. Sajnos sokszor a fiatalok környezete elbagatelizálja vagy nem akar szembenézni a problémával és inkább megpróbál nem tudomást venni az első jelekről. A vékony testalkatot a kortársak csodálják, irigylik, szinte a legtöbb lány szeretne modell külsejű lenni. 

A szülők sokáig nem gyanakszanak, ha gyermekük kihagyja a reggelit, hisz nekik sem mindíg jut idejük az ilyesmire. Bíznak benne, hogy az iskolai büfében tízóraizik, és a menzán megebédel majd. Gyakran előfordul, hogy délután négyig egy falatot sem, vagy csak egy kis gyümölcsöt vagy nasolnivalót kapnak be a kamaszok. Ha pedig délután összevesznek a környezetükkel, vagy rossz hangulatba kerülnek, az uzsonna vagy vacsora is könnyen elmaradhat.

Az étkezési zavar lelki okai

  • Nyomott hangulat vagy depresszíó
  • Megoldatlan problémák
  • Szorongás
  • Magányosság érzése
  • Túlzott maximalizmus
  • Megfelelési kényszer
  • Reális célok hiánya
  • Felborult életritmus

A táplálkozási zavar gyógyítása

Sokszor hónapokon, vagy éveken keresztül rejtve marad a kamaszok hozzátartozói előtt a probléma súlyossága, és csak akkor ijednek meg, amikor már nagy a baj.

Az anorexia és a bulímia súlyos betegség, kezelése szakértelmet igényel. Orvos, pszichológus és pszichiáter illetve dietetikus tanácsadó közösen segítik a betegeket a felépülésben, és az eredeti életükbe való visszatérésben.

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Időpont egyeztetés:

Telefonon: +36 70 254 5482

E-mailben: info@gazdagretipszichologus.hu

Képernyőfüggőség

A képernyőfüggőség valós veszélyt jelent a fiatalok számára. Az iskolás korú gyermekek szabadidős elfoglaltságai gyakran szinte észrevétlenül alakulnak át, és a szülők sokszor csak későn döbbennek rá arra, hogy gyermekük szinte minden szabad percét gépezéssel tölti.

képernyőfüggőség

A képernyőfüggőség kialakulása

A kisiskolások körében főleg a számítógépes játékok a népszerűek. Eleinte csak néhány percre kapják meg a szüleik táblagépét vagy mobiltelefonját, ha nagyon unatkoznak. Lényegi változás akkor áll be a képernyő előtt eltöltött időmennyiségben, amikor a születésnapjukra vagy Karácsonyra megkapják az első mobiltelefonjukat vagy  táblagépüket. Ez már a saját tulajdonuk, és ha a szüleik nem korlátozzák ebben őket, mindig velük lehet. 

Eleinte többnyire időkorláttal és szülői felügyelet mellett játszanak a gyermekek. Ilyenkor még általában a kíváncsiság vezérli őket, szeretnének többféle játékot kipróbálni a széles kínálatból. 

Ha a szülők megengedik, hogy a gyermek több mint fél órát játszhasson egyhuzamban, könnyen elvesztheti az időérzékét, és csak akkor teszi le a gépet, amikor már teljesen kimerült. A legtöbb gyermek, ha megkedvel egy játékot, legszívesebben minden idejét azzal töltené, érdeklődése beszűkül, gondolatban akkor is a játékot játsza, amikor nincs lehetősége a képernyő előtt lenni. Az iskolai szünetekben csak erről a témáról szeret beszélgetni a társaival, rajzaiban is a játék harcjeleneteit eleveníti meg.

Mi okozza a függőséget?

A gyermekek agyában hasonló folyamatok indulnak el, mint más függősegek esetén. A játék jutalomérzést és boldogságot vált ki belőlük, amiből újra és újra részesedni szeretnének. Elhanygolják korábbi szabadidős vagy sporttevékenységeiket, alig várják, hogy végre bekapcsolhassák a gépüket és elmerülhessenek a játék világában. 

Az így megszerzett boldogsághoz sokkal könnyebben jutnak hozzá, mintha a való világban tennének erőfeszítéseket, és például egy futóversenyben probálnának nyerni vagy egy hétvégi tura után kerülnének a boldog elégedettség állapotába.

A nagyobb gyermekek a játékokon mellett több más képernyős tevékenységet is váltogatnak, melyekkel így gyakorlatilag a teljes szabadidejüket képesek kitölteni. Hangulatuktól és érdeklődésüktől függően sorozatokat vagy vicces videókat néznek, társalognak az ismerőseikkel a külőnböző közösségi oldalakon, vagy híreket olvasnak kedvenc sportolóikról vagy példaképeikről. Az ilyen jellegű elfoglaltságoknak sosincs vége, egyikről váltanak a másikra, és a szobájuk zárt ajtaja mögött éjszakába nyúlóan gépezhetnek.

Az internetfüggőség intő jelei, ha a gyermek

  • nem tud másra gondolni, mint az internetre, ezek a tartalmak szövik át gondolkodását.
  • nem tudja kontrollálni az internet előtt töltött időt.
  • ingerült, ha nincs gépnél, 
  • nem mond igazat, amikor arról kérdezik, mennyit netezett. 
  • tanulmányi eredménye romlik
  • sivár vagy hiányzó baráti kapcsolatokkal rendelkezik.
  • hanyagolja az edzést és a korábbi kedvelt időtöltéseit.

Hogyan előzhető meg a képernyőfüggőség?

  • Időkorlát állításával (kisiskolásoknál napi fél óra, nagyobbaknál egy óra)
  • Megfelelő napirend kialakításával
  • Egészséges és rendszeres táplalkozással
  • Sportolással és mozgással a szabad levegőn
  • Közös családi programokkal (kirándulás, játék, beszélgetés, étkezések, ünnepek)

Mikor kell szakemberhez fordulni?

A függő gyermek végső soron elszakad a valóságtól, és a virtuális világot részesíti előnyben. Egyre rosszabb fizikai és pszichés állapotba kerül. Megfeledkezik az étkezésről és egyéb fiziológiai szükségleteiről, és akár pszichotikus rohamai, dühkitörései is lehetnek. Ilyenkor a szülő úgy érzi, teljesen kicsúszik a kezéből a kontroll, gyermeke egyre vadabb ellenállást tanusít bármilyen korlátozással szemben.

Nem érdemes megvárni, amíg a gyermek aggasztó állapotba kerül. A legjobb, ha a szülő még időben közbelép és támogatja a gyermeket az újrakezdésben.

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése:

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Időpont egyeztetés:

Telefon: +36 70 254 5482

E-mail cim: info@gazdagretipszichologus.hu

Elvált szülőknek

Elvált szülőknek szeretnék néhány hasznos tanácsot nyújtani és segíteni abban, hogyan tudják fenntartani családjuk szerető és védelmező biztonságát gyermekeik számára, a különválásuk után is.

Elvált szülőknek

A statisztikák szerint ma minden tizedik felnőtt elvált a házastársától. Ha születtek gyermekeik, életük bizonyos mértékig továbbra is összefonódik a korábbi párjukkal, hisz a mindennapjaikat úgy kell alakítaniuk, hogy gyermekeik számára a különválás minél kisebb érzelmi törést jelentsen. 

A válás problémájának feldolgozásában a szülők sokat segíthetnek gyermekeiknek, ha egymással együttműködve, a gyermekük lelki egészségét szem előtt tarva tartják a kapcsolatot illetve kommunikálnak egymással.

Hogyan beszéljünk a válásról?

A gyermek számára nehéz dolog elfogadni, hogy szüleik különváltak, és ez a dolog már végérvényesen így is marad. Szeretnék megérteni, hogy miért történt mindez. Van olyan gyermek, amelyik bűntudatot érez, és magát hibáztatja, hogy nem tudta megakadályozni a család szétszakadását. 

Az elvált szülőknek gyakran az a benyomásuk, hogy gyermekük “nem szeret” beszélni a válásról, igy az anya vagy az apa nem tudja, mi járhat a fejében, agodalommal tölti el őket, hogy nem segíthetnek neki.

A válásról akkor érdemes beszélgetni a gyermekkel, amikor nyitott rá. Ha ő kezdeményezi a témát és kérdez, vagy ha adottak a körülmények és a beszélgetés természetes, nyugodt menetét nem zavarja meg semmi. A gyermek életkorát, érettségét figyelembevéve igyekezzünk őszíntén és emészthető módon megválaszolni a nekünk szegezett kérdéseket. Nem szükséges túlbeszélni a témát, ha látjuk, hogy lankad a gyermek érdeklődése vagy elfárad, nyugodtan tereljük a szót más irányba.

Hogyan tartsuk a kapcsolatot?

A gyermekek számára a legnagyobb veszteséget az jelenti, ha úgy érzik, többé nem hozzáférhető számukra az a szülő, amelyiktől külön kell élniük.

Megnyugvást és biztonságot jelent a gyermekek számára, a folytonosság fenntartása, ha megteremtjük a rendszeres és kiszámítható kapcsolattartás feltételeit. Ha van rá mód, érdemes egy szabályosan ismétlődő heti rendet kialakítani, amit a gyermek észben tud tartani, hogy mindig tisztában legyen azzal, hogy ki megy majd érte az iskolába és ki viszi el az edzésre aznap. Fontos, hogy az épp távol lévő szülő is elérhető legyen a számára, tudjanak beszélni egymással, ha a gyermeknek igénye van rá.

Meg lehet tartani a korábbi rituálékból néhányat, és újakat bevezetni, amelyek a távolból is megvalósíthatók, mint például egy mesemondás, vagy az közös tanulás, akár Skype segítségével.

Mit ne tegyünk?

  • Ne veszekedjünk a gyermekek jelenlétében – a feszült légkör megviseli őket.
  • Ne próbáljuk rossz fényben feltüntetni a másikat – a gyerekek sokszor magukra veszik a bántást. Fájdalmat és veszteséget okozunk nekik, ha megfosztjuk őket attól, hogy tisztelhessék a szüleiket.
  • Ne vonjuk nyíltan kétségbe, amit a másik szülő mond!
  • Ha hétvégére ránk van bízva a gyermekünk, tartalmas együttlétet tervezzünk. Ne tudjuk le egy mozival, játszóházzal vagy esetleg rokonlátogatással a találkozót, hanem legyen alkalmunk beszélgetni, játszani, kirándulni egymással.
  • Ne hagyjuk, hogy a hétköznapokban a gyermekünk hiába sóvárogjon utánunk, biztosítsuk neki azt, hogy bármikor elérhessen minket, beszélhessen velünk.
  • Ne zárjuk el előle az új otthonunkat, alakítsunk ki számára ott is egy meghitt kuckót, ahol jól érezheti magát.
  • Ne akarjuk, hogy a gyerek állást foglaljon a felnőttek nézeteltéréseiben, és ne szövetkezzünk velük a másik fél ellen!
  • Ne próbáljuk a problémáinkat a gyereken keresztül megoldani!

Tanácsadás elvált szülőknek

Ha szülőként úgy látja, hogy gyermeke viselkedése a válást követően tartósan megváltozik, ha úgy veszi észre, hogy zárkózóttabbá, gondterheltebbé, esetleg szorongóbbá válik, érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni. Néhány beszélgetés segíthet megelőzni a probléma elmélyülését.

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

IDŐPONT EGYEZTETÉS:

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@gazdagretipszichologus.hu

Hiperaktivitás kisgyermekkorban

A hiperaktivitás legjellemzőbb jelei, ha a gyermek általában impulzívabban reagál, mint a többiek, hamar dühbe gurul, figyelme csapongó, nehezére esik egy témánál megmaradni. A hiperaktív gyermek esetében megfigyelhető, hogy, ha érdekli az adott téma, sokszor közbeszól, ha pedig kevésbé köti le a figyelmét, a gondolatai elkalandoznak.

hiperaktivitás

A hiperaktivitás / ADHD jellegzetességei 

Az ADHD kifejezés az angol “Attention Deficit Hiperactivity Disorder” kifejezés rövidítése, melyet magyar nyelvre úgy fordíthatunk, hogy “figyelemhiányból eredő zavar hiperaktivitással”. 

A tüneteggyüttes általában megfigyelhető már csecsemő kortól. A kutatások szerint, az édesanyák egyharmada arról számolt be, hogy a babák már az anyaméhben nyugtalanok voltak. Nemritkán előfordul ezeknél a csecsemőknél, hogy a szülőszobában teljesen éberek, tágra nyílt szemmel vizsgálják maguk körül a világot, majd keveset alszanak, sokat sírnak. Vannak azonban gyerekek, akik éberek, de mindemellett elégedettek a világgal. 

Némelyek nem kívánják olyan mértékben a testi kontaktust, mint azt a szülők szeretnék.

A hiperaktív kisgyerekek mozgásfejlődése

A kúszó fázis gyakran nagyon rövid, vagy egyszerűen kimarad. Az önálló járás már 12 hónapos kor előtt kialakul, néha akár 7-8 hónaposan. Amikor a gyermek megindul, hamar elkezd rohanni, felmászik magas tárgyakra, ahonnan aztán le is ugrik. Mindig csinál valamit, folyamatosan aktív. Nagy lendületében a tilalmakat alig észleli. Vállalkozó szellemű, nem képes felbecsülni a veszélyt. Viselkedése gyakran vakmerő.

Beszédfejlődés hiperaktivitás esetén

A hiperaktiv gyermekek beszédfejlődése többnyire korán elindul, gyorsan bővülő szókinccsel, jó hanglejtéssel kommunikálnak. Egy részüknél azonban a beszédfejlődés késik, és sokáig nyelvtanilag is helytelenül beszélnek.

Óvodás korban feltűnhet a szülőknek, hogy csemetéjük állandóan közbeszól, vagy folyton ugyanazt kérdezi. Nehezére esik csöndben ülve maradni.

Viselkedésfejlődés

Sok hiperaktív gyermekeknél korán jelentkezik a dackorszak, és legtöbbjüknél véget nem érően elhúzódik. Már a legkisebb súrlódás is dührohamot vált ki belőlük. Akkor is heves ellenkezéssel reagálnak, ha valami nem úgy alakul, mint ahogy várták.

Sok családban problémát jelent, hogy más a bioritmusuk, korábban ébrednek, mint a család többi tagjai. 

A játékban igénylik mások társaságát, csak akkor játszanak egyedül, ha valami nagy lelkesedéssel  tölti el őket, vagy ha egy érdekes újdonsággal foglalják el magukat. Ha nem figyelnek oda rájuk, a csínytevések változatos repertoárját képesek felvonultatni.

Az óvodában igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, társaikkal vehemensen játszanak, ami néhalökdösődésbe és kisebb-nagyobb agresszivitásba torkollik. Hirtelenségüknek köszönhetően a játékszerekkel sem bánnak mindig elég óvatosan, könnyen eltörhet, elromolhat, ami a kezük ügyébe kerül.

Kétszemélyes helyzetben általában jobban leköthető a figyelmük, de egy harmadik személy megjelenése kizökkenti őket a nyugalmukból.

A hiperaktivitásra jellemző a nagy mozgás igény, az ilyen gyerekek általában ügyesen, gyorsan mozognak. A finomabb kézügyességet igénylő feladatokban viszont gyengébben teljesítenek a kortársaiknál.

A hiperaktivitás kapcsán felmerülő nevelési nehézségek

A szülők számára gyakran okoz fejtörést, gyermekük átlagtól eltérő viselkedése. Aggasztja őket, hogy kisgyerekük nehezen tud kijönni a vele egykorúakkal, és sokszor ingerülten vagy tütelmetlenül reagálnak helyzetekre. Az is előfordul, hogy gyermekük ellenállása túlzott engedékenységet vált ki belőlük, kitérnek a problémák megoldása elől és nem szabnak korlátokat csemetéjüknek. Ilyen esetekben a hiperaktív gyermek túl sok törődést, kényeztetést kap, és a viselkedési problémákat a túlságosan ingergazdag környezet számlájára írják.

A szülők hajlamosak elbizonytalanodni, amikor gyermekük szemtelenségét tapasztalják, vagy azt látják, hogy a családi társasozás és sportolás közben a gyermekük nem bír veszíteni, és a győzelem érdekében a szabályokat is félretéve küzd a többiekkel. Az ilyen, és ehhez hasonló helyzetek komoly kihívások elé állítják a felnőtteket, és a helytelen nevelési módszerek alkalmazása tovább fokozza a gyermek viselkedésében fellépő zavarokat. Tanácstalanság, rossz lelkiismeret, gyakran kétségbeesés jellemzi a hiperaktív gyerekek szüleit.

A hiperaktivitás megfelelő kezeléséhez érdemes már kisgyermekkorban szakember támogatását kérni. A helyes nevelési módszerek kialakitasában sokat segíthet egy gyermekpszichológus.

Jelentkezés pszichológiai tanácsadásra:

Kálmán Judit, gyermekpszichológus magánrendelése, Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kapcsolatfelvétel:

A gyermekpszichológus rendelés jelennleg online pszichológiai tanácsadás formájában működik.

Hogyan beszélgessünk a serdülőkkel?

A serdülő korú fiataloknak szükségük van a privát térre és nagyobb függetlenségre tartanak igényt mint korábban. Szülőként azonban ügyelni kell arra, hogy ne szigetelődjenek el a családjuktól.

Törekedjünk rá, hogy minél többet beszélgessünk a gyermekünkkel, de ne ostromoljuk kérdéseinkkel, tartsuk tiszteletben, ha vannak olyan témák, amelyeket nem szívesen oszt meg velünk.

serdülő

Milyen alkalmat válasszunk a beszélgetéshez?

Bár a gyermekeink megnőnek, mi továbbra is egy család maradunk. Tartsuk meg azokat a közös tevékenységeinket, melyeket korábban is szívesen végeztünk együtt. Szabadidőben kiránduljunk, sétáljunk, töltsünk minél több időt a természetben. A közös mozgás, sportolás amellett, hogy jót tesz az egészségünknek, remek alkalom a kötetlen beszélgetésekhez. Amíg egymás mellett bandukolunk, nem kínos a csend, és szinte magától megindul a párbeszéd a családtagok közt.

Ne mondjunk le a közös étkezésekről, és ne sajnáljuk az időt arra, hogy hétköznaponként is leüljünk együtt a vacsoraasztal köré. Ilyenkor se faggasuk a serdülőket, ne tegyünk fel kellemetlen kérdéseket és ne hozzuk zavarba a családtagjaik előtt. Bőven elég, ha semleges, kellemes témát válsztunk, melyhez bárki az asztal körül könnyedén és szívesen hozzászólhat.

Hogyan szigetelődik el a serdülő?

A kamasz gyermek szeret különvonulni a szobájába, magára zárni az ajtót és kirakni a kilincsre a belépni tilos táblát. Az is előfordulhat, hogy napok telnek el úgy, hogy a szülő szinte nem is fut össze gyermekével, vagy ha találkoznak is egymással a gyerek zenét hallgat a füldugóján keresztül, hiába is szólna hozzá, meg sem hallaná a hozzá intézett szavakat. 

Ez az a pont, amikor a szülő kezdi tehetetlennek érezni magát, nem tudja, hogyan talájon hidat serdülő korú gyermeke felé. 

Elszigetelődésében a kamasz gyermek sem érzi jól magát. Azt hisz, hogy a szülei nem érdeklődnek iránta, nem kérdezik a közérzetéről, vagy arról, hogy épp mi van vele. Jól esne neki néha egy mosoly vagy ölelés, de ilyesmiben már régóta nem volt része, hisz maga utasította vissza a felnőtteket, amikor közeledni próbáltak. A konfliktusmentesen működő családok is hajlamosak arra, hogy beletörődjenek a távolságtartásba, nem látva jobb megoldást a békés együttélésre.

Hogyan tartsuk fenn a kommunikaciót kamasz gyermekünkkel?

  • Ne hárítsuk a kezdeményezést a serdűlőre. Mi vagyunk a felnőttek, ne féljünk a visszautasítástól, mert ha mi nem merünk odalépni gyermekünkhöz és megkérdezni, hogy mi újság nála, ne várjuk el, hogy ő érdeklődjön felőlünk.
  • Ne törődjünk bele, hogy megszakadt a kapcsolatunk, hisz gyermekünknek szüksége van ránk,  a szeretetünkre és a támogatásunkra.
  • Ha gyermekünk kéréssel fordul hozzánk, ne mondjunk azonnal nemet. Halgassuk végig a mondandóját és próbáljuk megérteni, hogy miért van szüksége arra, amihez az engedélyünket kéri. Legyünk kreatívak és törekedjünk olyan megoldásra, amely mindkét fél számára elfogadható.
  • Ne akarjuk kiaoktatni a serdülő korú gyermekünket, és ne éreztessük vele azt, hogy mi mindent jobban tudunk nála. Ha mégis így teszünk, ne csodálkozzunk, hogy pillanatok alatt elveszti a türelmét és faképnél hagy minket.
  • Ne halogassuk a beszélgetést. Ha a kamasz fiunk vagy lányunk odalép hozzánk, hogy mondani vagy kérdezni szeretne valamit, ne mondjuk, hogy nem érünk rá, és beszéljük meg a témát inkább később. Ragadjuk meg az alkalmat és a gyermekünk nyitottságát a beszélgetéshez. Egy általunk választott, későbbi időpontban már nem biztos, hogy sikerülne ugyanez.
  • Figyeljünk oda arra, amit mondani akar nekünk. Ha a serdülő épp egy fontos problémáját szeretné megosztani velünk, ne nézzük közben a tévét és ne törölgessük a port az íróasztaláról. Ne okozzunk neki csalódást azzal, hogy nem szentelünk kellő figyelmet a mondandójának.

Serdülő és szülő tanácsadás

A serdülő és családja közti elhidegülés nem egyik napról a másikra történik. Több hónapon esetleg éveken keresztül tartó, sokszor észrevétlenül zajló távolodás eredményeként érézhetik a szülők vagy kamasz korú gyermekeik, hogy nem találják a megfelelő hangot egymással. 

A legegyszerűbb, ha felfigyelünk az első intő jelekre, és törekszünk arra, hogy egy nap se teljen el úgy, hogy nem beszélgettünk néhány mondatot egymással. Ha korábban elszalasztottunk néhány ilyen lehetőséget, most keressük tudatosan az alkalmakat, amikor közeledhetünk.

Ha szülőként úgy érzi, kifogyott az ötletekből, vagy úgy látja, gyermeke bajban van, de nem tudja, hogyan segithetne neki, kérje pszichológus vagy gyermekpszichológus támogatását. A sedülő és szülő tanácsadás segit átlendülni a kezdeti kapcsolatteremtési nehézségeken, és megkönnyíti a kommunikáció beindítását.

Jelentkezés a pszichológiai tanácsadásra:

Kálmán Judit, gyermekpszichológus magánrendelése, Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kapcsolatfelvétel:

Serdülő és kamsz tanácsadás

A gyermekpszichológiai magánrendelés jelenleg online formában müködik.

Tanulástechnika

Megfelelő tanulástechnika alkalmazásával jelentősen javitható a figyelem összpontosítása, a memória kapacitása, és fejleszthető a problémammegoldó gondolkodás.

Tanulástechnika, tanulásmódszertani tréning

Mi a figyelem?

Rengeteg információ ér minket folyamatosan, eközben pedig az agyunk azon dolgozik, hogy megkülönböztesse a számunkra fontos ingereket a lényegtelenektől.

Ha ez a folyamat sikeresen működik, a figyelem megfelelően fókuszált, tehát pont arra koncentrálunk, amire szeretnénk. Ha fáradtabbak vagyunk, vagy esetleg kevésbé érdekel minket a téma, amivel foglalkozunk, figyelmünk elkalandozik, szinte észre sem vesszük, máris máshol járnak a gondolataink. Hasonlóan nehéz az összpontosítás, ha betegek vagyunk, vagy épp rossz a lelkiállapotunk, esetleg szorongunk valami miatt. 

A figyelemzavar (ADHD), az egyéb nehezítő körülmények megléte nélkül is problémát okozhat a figyelem fenntartásában.

A figyelemzavar jelei:

  • Figyelmetlenség (pl. feladatmegoldás során, vagy beszédhelyzetben)
  • Szétszórtság (tárgyak elvesztése, elhagyása)
  • Csapongás (könnyen elterelhető a figyelem)
  • Körülményeség (nehézkes önszervezés)
  • Felszínesség, kapkodás (pl. a megfigyelés vagy a feladatmegoldás során)
  • Feledékenység (megfeledkezés az elvégzendő feladatokról)

A figyelemzavart gyakran kíséri hiperaktivitás illetve impulzivitás is. A tanítók ilyenkor azt látják, hogy a gyermek nyugtalanul ül a padjában, sokat fészkelődik, nehézséget okoz számára az önálló munka. A tanórákon gyakran viselkedik türelmetlenül, nem várja meg, amíg a tanár befejezi a mondandóját vagy végigmondja a kérdését, hanem hamarabb bekiabálja a megoldást. Az is előfordulhat, hogy  engedély nélkül elhagyja a helyét, bebújik a pad alá vagy rohangál a teremben, miközben az osztályban tanulók többsége nyugodtan ül és dolgozik. 

Hogyan küzdhetők le a tanulási nehézségek

A szülő és a gyermek számára egyaránt fontos a tisztánlátás. Ha időben kiderül, hogy milyen probléma áll a gyengébb tanulmányi eredmények vagy a fegyelmezetlen magatartás mögött, hatékonyabban lehet elkezdeni dolgozni a nehézségek leküzdésén.

Kisiskolás korban sokat segíthetnek ebben a gyermeket tanitó pedagógusok, akik megoszthatják tapasztalataikat a szülőkkel és pontos jellemzést tudnak adni a gyermek órai viselkedéséről. 

Az otthoni felkészülés során, már a kezdetektől érdemes a szülőnek nyomonkövetni a házi feladatok elkészítését és segíteni a gyermeket “megtanulni” tanulni. Ha a gyermek megfelelő támogatást kap a környezetétől, hamarabb válik önállóvá, tanulmányi sikerei pedig önbizalommal töltik el.

Miben segít a tanulástechnika tréning?

A tanulástechnika tréning során a gyermekek bevált tanulási módszereket sajátíthatnak el, melyeket később önállóan is alkalmazni tudnak a mindennapi iskolai felkészülésük során.

Az  ötalkalmas tanulás módszertan tanfolyamon a gyerekek személyreszabott, a tanulási nehézségeikhez illeszkedő technikákat, “trükköket” tanulnak. Önbizalommal tölti el őket a személyes sikerélmény megtapasztalása, azokon a területeken, ahol korábban többnyire kudarcban volt részük.

Kapcsolatfelvétel:

Gyermekpszichológus magánrendelés, Budapest, XI.kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kálmán Judit, pszichológus

Gyermekpszichológiai tanácsadás

A gyermekpszichológiai tanácsadás során, a segítséget nyújtó pszichológus először a tanácsot kérő szülőkkel lép kapcsolatba. Az első beszélgetés során a szülők részletesen mesélnek az általuk tapasztalt problémáról, mely jelentkezhet otthoni, iskolai vagy bármely egyéb szociális helyzetben. 

A pszichológus célirányos kérdésekkel segíti a szülőket a konfliktus vagy nehézség minél pontosabb körülírásában.

A problémafeltáró beszélgetés zárásaként a gyermekpszichológus felvázolja a továbblépés lehetséges módjait.

Gyermekpszichológiai tanácsadás

Abban az esetben, ha a pszichológus úgy ítéli meg, hogy a probléma megoldásához rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciákkal, 3-5 alkalommal találkozik a gyermekkel is. Ezeken a foglalkozásokon a szülő már rendszerint nincs jelen.

A gyermek az életkorához és temperamentumához illeszkedő feladatokat old meg és játékhelyzetekben vesz részt. A találkozásokra általában heti rendszerességgel, egy alkalommal kerül sor, de amennyiben indokolt, ettől eltérő ütemezés is elképzelhető. 

A pszichológiai tanácsadás időtartama

A gyermekkel való foglalkozásokat követően a pszichológus ismét a szülőkkel találkozik, és visszajelzést ad számukra. Amennyiben a szülő arról számol be, hogy az otthoni vagy iskolai fókuszált figyelem és a pszichológiai foglalkozások hatására a probléma időközben sikeresen megoldódott, a gyermekpszichológiai tanácsadás folyamata lezárható.

Ha a gyermek pszichés problémája továbbra is fennáll, a következő továbblépési módok elképzelhetők:

  • Amennyiben a probléma enyhült, a pszichológus tanácsokkal látja el a szülőket, és megbeszélnek egy későbbi kontroll alkalmat, amikor ismét konzultálhatnak a gyermek állapotáról.
  • Abban az esetben, ha a probléma nem enyhült, a gyermek számára további pszichológiai megsegítés szükséges. A pszichológus ilyenkor is ellátja a szükséges tanácsokkal a szülőket és megállapodásuk szerint folytatja a gyermekkel való munkát, vagy egyéb szakember felkeresését javasolja.

Milyen jellegű problémákkal foglalkozik a gyermekpszichológus?

A gyermekekkel foglalkozó tanácsadó pszichológus pszichés gondokkal küzdő gyermekekkel foglalkozik, illetve a családjuk számára nyújt tanácsadást. Ilyen elakadások vagy konfliktus területek például:

  • Alvászavar
  • Szorongás
  • Indokolatlan félelmek
  • Beilleszkedési nehézségek
  • Kapcsolatteremtési nehézségek
  • Tanulási problémák
  • Magatartás problémák
  • Indulatkezelési nehézségek
  • A szülők válásának feldolgozása

Kapcsolatfelvétel:

Pszichológiai tanácsadás, Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kalmán Judit, Gyermekpszichológiai tanácsadás