A gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatása közös felelősségünk. A képességek fejlesztéséhez támogatásra és kihívásokra van szükség. Ha nem foglalkozunk a kiemelkedő adottságokkal, könnyen veszendőbe mehetnek.

Mi a tehetség?

Hogyan mutatkozik meg a tehetség?

A gyermekek adottságai nem egyformák. Ki ebben, ki abban jobb vagy ügyesebb. A képességek sokszínűsége evolúciós jelentőségű, hisz ez biztosította az őseink számára a megfelelő alkalmazkodást és a túlélés esélyét. Számos előnyös tulajdonság rejlik bennünk, és attól függően, hogy mire van szükségünk a boldoguláshoz, egyes adottságainkat továbbfejlesztjük, az adott körülmények közt szükségtelennek tűnő képességeink pedig megkopnak az évek során. 

Kulturálisan eltérő, hogy mely adottságokat címkézünk szükségesnek vagy hasznosnak, és melyeket nem. Személyes tulajdonságaink részben öröklöttek, részben pedig az egyén fejlődése során alakulnak ki. Ez utóbbiak azok, melyeket a szüleink elvárnak tőlünk illetve az iskolarendszer szükségesnek tart és jutalmaz. Sokszor a veleszületett tehetség kevés ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessen és megmutatkozzon, ha a gyermek környezete által nem értékelt vagy támogatott adottságról van szó. 

Kit nevezünk tehetségesnek?

Általában azokat a gyerekeket nevezik tehetségesnek, akiknek az intelligenciája az IQ tartomány felső 3-5%-ba esik. Ez annak is a következménye, hogy a mai kultúrában túlzott hangsúlyt kapnak az IQ tesztek által mérhető absztrakt képességek. A tehetség azonban számos egyéb területen megmutatkozhat a matematikán illetve a különböző tudományokon kívül. Társadalmilag hasonlóképp elismert a zenei, sportbeli illetve a művészetek terén megmutatkozó kimagasló teljesítmény is.

Az elvesztegetett tehetség okai

Gyakran megfigyelhető, hogy egy óvodás vagy kisiskolás korában valamilyen területen tehetségesnek tűnő gyermek a kamaszkor beállta után mintha elvesztené a tehetségét. Ennek a törésnek számos oka lehet. 

  • A megfelelő kihívások és lehetőségek hiányában elvész a korábbi érdeklődés.
  • Negatív tapasztalatok és a pozitív visszajelzés hiánya.
  • Kishitűség és önértékelési problémák.
  • Érdektelen tanítási módszerek és a tehetséggondozás hiánya.
  • Az elkötelezettség és a támogatás hiánya a szülők illetve az iskola oldaláról.
  • Családi vagy egyéb szociális problémák, melyek lekötik a fiatal figyelmét.
  • Lehúzó társaság, eltérő értékrend visszahúzó ereje.
  • Megküzdési módszerek hiánya, függőségek.
  • Pszichés problémák.
  • A belső motiváció, szorgalom és kitartás hiánya.

A tehetséggondozás és motiváció

A motiváció részben személyiségfüggő. Olyan állandósult személyiségvonásokkal hozható összefüggésbe, melyek a fiatalok lelki fejlődése során rögzülnek. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen valamilyen téren, kellő mennyiségű lelki energiára van szüksége. Kitartónak kell lennie, megfelelő időbeosztással és szorgalommal kell bírnia.

A gyermekek környezetének jelentős szerepe van abban, hogy ezek a pozitív tulajdonságok a gyermek jellemfejlődése során kialakulhassanak. A pozitív megerősítések és az odafigyelés mellett fontos, hogy a szülők illetve az iskola kellő időben megfelelő szintű elvárásokat támasszanak. Mindig épp akkora legyen a kihívás, amellyel a gyermek a befektetett energia mennyisége által még meg tud birkózni.

Ügyelni kell azonban arra, hogy ne tegyünk akkora terheket a fiatalok vállára, amekkorára még nincsenek felkészülve. A fokozatosan emelkedő elvárások támasztásával támogatjuk a tehetséges gyermekeket abban, hogy lelkileg megerősödjenek és felnőjenek a feladatukhoz. Odafigyeléssel és fokozatossággal a motivációjuk folyamatosan fenntartható.

Kálmán Judit, pszichológus – Személyes és online pszichológiai tanácsadás

Telefonszám: +36 70 2545482

E-mail cím: info@gazdagretipszichologus.hu