A testvérféltékenység a kistestvér születésétől kezdve folyamatosan jelen lehet a gyerekek közt és akár még felnőtt korukban is hurcolhatják magukkal a testvérek a korábbi sérelmeiket.

A testvérféltékenység első jelei
A testvérek közti rivalizálás kisebb vagy nagyobb mértékben a legtöbb családban megfigyelhető jelenség.
A második gyermek születése várva várt pillanat az egész család életében, melyre a szülők és a nagytestvér egyaránt lelkesen készül. Az első gyermek mindennapjait azonban a kisöcs vagy kishúg érkezése gyökerestől felforgatja. Míg addig ő volt a középpontban, innentől kezdve osztoznia kell még valakivel a szülők figyelmén és szeretetén.
A testvérféltékenység első jelei már a kistestvér megszületésekor tapasztalhatók. A nagytestvér nehezen tudja feldolgozni a megváltozott helyzetet, nehezen érti meg, hogy onnantól kezdve miért kevésbé hozzáférhetők számára a szülei. Igyekszik felhívni magára a figyelmet, és visszaszerezni korábbi élőjogait. Viselkedése feltűnően megváltozhat, melyre a szülei is figyelmesek lehetnek. Szomorúság vagy erőszakosabb, dacosabb viselkedést tapasztalhatnak ilyenkor, illetve erősebb ragaszkodást az édesanyához.
Hogyan enyhíthető a testvérféltékenység már a kezdetektől
A család és a közeli ismerősök sokat tehetnek azért, hogy az első gyermek által átélt traumát csökkentsék. Érdemes arra törekedni, hogy az első gyermek élete minél kisebb mértékben változzon meg a kistestvér születésekor. A megszokott napi rutinjai ne sérüljenek illetve továbbra is legyen számára biztosítva olyan idő, amikor az édesanyja vagy az édesapja kizárólag rá figyel. A közeli hozzátartozók vagy barátok is sokat segíthetnek néha egy-egy jó program megszervezésével vagy közös játszóterezéssel.
Ha az édesanya megfigyeli, hogy melyek azok a tevékenységek vagy körülmények, amelyeknél a testvérféltékenység jelei rendszeresen tapasztalhatók, könnyebben tud alkalmazkodni ezekhez a helyzetekhez és előre fel tud készülni rájuk.
Testvérféltékenység gyermekkorban
A kezdeti, érzelmileg viharosabb időszak után átmeneti enyhülés figyelhető meg a testvérféltékenység terén. A családnak sikerül megfelelő stratégiákat kidolgozni a nehezebb pillantokra, illetve az anyuka gyakorlottabbá válásával ismét több figyelem juthat a nagyobb gyermek számára is. Ezzel párhuzamosan az első gyermek lassanként megszokja az új helyzetet és elfogadja az ezzel járó változásokat.
A kistestvér növekedésével a nagyobbik gyermek hamar felfedezi a játszótársat a piciben, és fokozatosan bevonja őt a játékaiba. A közös játék azonban a sok öröm mellett új, megoldandó problémákat hoz a gyermekek életében.
Viták és konfliktusok a gyermekek közt
Amikor a gyermekek együtt játszanak, elkerülhetetlenül adódnak konfliktusok. Meg kell egyezniük például a játékszabályokon, amiket a kicsik sokszor nehezebben értenek meg és tartanak be. Ugyanakkor a nagytestvér gyakran nem veszi megfelelően figyelembe, hogy a másik kisebb és még kevésbé okos vagy ügyes, mint ő. Előfordulhat az is, hogy a nagyobb gyermek olyan játékhelyzeteket teremt, ahol a kistestvére hátrányban vagy kiszolgáltatott helyzetben van.
Az igazságérzet sérülése
A szülők számár nehéz eldönteni, hogy mikor avatkozzanak be a vitába és hogyan tegyenek igazságot ezekben a helyzetekben. Nem könnyű mindig megtalálni az épp megfelelő megoldást.
Gyakori probléma, hogy a szülő automatikusan a kicsit védi, mert őt kiszolgáltatottnak, védtelennek látja. Nem segít neki azzal, hogy feltétel nélkül igazat ad neki a vitákban, mert a gyermek a saját kortársaival szemben is elvárja majd, hogy rendszeresen ő kapjon igazat. Így könnyen érheti majd csalódás a gyermekközösségben, amikor észreveszi, hogy a otthon megszokott rutintól eltérően az óvodában vagy az iskolában ritkábban sikerül érvényesíteni az érdekeit.
Ha odahaza mindig a kicsi pártját fogjuk, a nagyobbik gyermek igazságérzetét is megsértjük ezáltal. Ezek a sérelmek gyakran feldolgozatlanok maradnak és a gyermek éveken keresztül megoldatlan feszültséget hordozhat általuk magában.
Rivalizálás
Sokszor minden különösebb ok nélkül jelentkezik a rivalizálás a gyermekek közt. Harcolnak egymással a szülők figyelméért vagy elismeréséért, illetve versengenek a jobb pozíciók kivívásáért.
A gyermekek a versengés által megerősítéseket szeretnének gyűjteni, és a kapott elismerés segítségével kívánják önbizalmukat erősíteni.
Fontos, hogy megértsék, nem attól lesznek jobbak, ügyesebbek, ha a másikat legyőzik és leszoknak arról, hogy a teljesítményüket egymáséhoz hasonlítgatják.
Mit tehet a szülő?
Szülőként érdemes testvérféltékenység jelentősségét a helyén kezelni. Nem jó megoldás elbagatellizálni a problémát, és arra várni, hogy a gyerekek maguktól kinövik majd ezt a viselkedést. Ugyanakkor elkeseredni sem érdemes, ha az látjuk, hogy gyermekeink féltékenyek egymásra, inkább próbáljuk meg enyhíteni a problémát. Figyeljünk oda, ha civakodást hallunk a gyerekszobából, és ne várjuk meg, amíg komolyabbra fordul a helyzet. Buzdítsuk őket arra, hogy beszeljék meg a problémát egymással, de azért legyünk ott a háttérben, ha szükséges, és adjunk tanácsokat nekik.
Nem érdemes azonnal és erőből elfojtani a gyerekek vitáit, mert így nem tanulják meg érvényesíteni az akaratukat. Ha azt látjuk, hogy az egyik vagy a másik gyermek érdekei erősen sérülnek, beszélgessünk el velük arról, hogy ki mennyire elégedett a megoldással.
Ne hagyjunk rá mindent a hangosabb vagy akaratosabb gyerekre, de ne is oldjuk meg a gyengébben önérvényesítő csemeténk helyett a problémát. Inkább segítsük őt abban, hogy megtanulja, mi ilyenkor a teendő.
Kálmán Judit, pszichológus – Tanácsadás szülőknek
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@gazdagretipszichologus.hu